Az aikido egyik legszembetűnőbb jellemzője a könnyedség és az elegancia. A cél, hogy szép tartással és erőlködés nélkül tudjunk aikidózni. A gyakorlása során viszont “konfliktusba” kerülünk bizonyos erőhatásokkal, mégis elegánsan kezeljük. A szellemi konfliktusok kezelésében is használjuk ezt a kifejezést. Gyakran mondjuk valakire, hogy ezt vagy azt, elegánsan kezelte, vagyis erőlködés mentesen. Hogyan lehet valaki egyszerre hatékony és könnyed? Elegáns, és erőlködés mentes?
Megfigyelve magamat – no meg a tanácsokat, amiket a mesterektől kaptam – észrevettem, hogy mely izmaim tartom lazán, és mely izmokat tartom feszesen. Bizony-bizony, egyszerre! Tehát erős is vagyok és laza is. Így jutottam el oda, hogy tapasztalataim szerint a mély hátizmok és a medence belső izmainak, illetve a láb izmai az antagonista izmokkal egyszerre megfeszítve egy nagyon elegáns és stabil pozíciót biztosítanak a gyakorlás során. Emellett a karok és a váll izmai viszonylag lazák, könnyedek és alkalmazkodóak. Folyamatosan megtartva a “magizmok” feszességét és a külső izmok lazaságát, egy állandó kényelmes pozíciót tartva, minden aikidó technika kivitelezése hatékony és biztonságos. Na és persze elegáns.
Kicsit úgy kell ezt elképzelni, mint a japán pagodákat, amik évszázadok óta ellenállnak a földrengéseknek. Ugyanis ezek a híres pagodák egyetlen központi oszlop (gerinc) köré vannak építve. Az oszlop, az építmény teljes hosszában végigfut. Az alaptól (testünk esetében és a helyváltoztatás szükségessége miatt a medence izmai) a pagoda csúcsáig (nyaki izmok). Mivel a kis “kalapok” az oszlop köré lazán vannak szerkesztve, a külső behatások során (szél, földrengés) ezek ugyan elmozdulnak, de a központi oszlop egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben billen ki. Ennek a struktúrának köszönhetően a testünket érő kisebb behatásokat, mint a csukló fogást vagy egy yokomen uchi támadást a karok rugalmasan tudják kezelni és lábaink segítségével, a helyváltoztatás során, biztosítani tudjuk a partnerünk kibillentését.
Természetesen a nagyobb behatásokra ott van az elmozdulás lehetősége. Néha már a belső stabil és külső rugalmas helyzetünkből adódóan is elérjük az uke kibillentését, akár elmozdulás nélkül is. De ehhez egy kis gyakorlásra azért szükség van.
Ennek a pozíciónak a megteremtése még egy plusz előnnyel jár. A stabilitás és rugalmasságból adódóan nem szükséges erőbefektetéssel kibillenteni a partnerünket, hanem a találkozás pillanatában ő magától kibillen. Arról nem is beszélve, hogy ebben a pozícióban jobban érezzük a partnerünk egyensúlyát, illetve annak elvesztését. Tehát a “pagoda struktúra” biztosítja számunkra az eleganciát és a hatékonyságot is.